Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Stormy)

Lost
Megosztás: f

Lost

Hajnalodott. A Nap még kissé erőtlenül ragyogta be az eget, leterelgetve a Holdat és a csillagokat az égről. Az éjszakai állatok lassan visszavonultak fedezékükbe, míg a nappal aktívak még csak most ébredeztek. Nyugodt időszak volt ez, ami ezen a vadaktól nyüzsgő területen nem volt jellemző. Először a kisemlősök bújtak elő, a nyulak magas fűbe rejtőzve néztek körül, apró pockok azonnal nekiálltak valami táplálékot keresni. Ezen a sík területen a környezeti viszonyok nekik kedveztek, hiszen jó világos volt, így könnyen észrevehették a ragadozókat, emellett pedig el tudtak rejtőzni a pázsitban, vagy esetleg gyorsan visszamenekülhettek búvóhelyeikre, ha úgy adódik. A vadászok, kivéve a nagy madarak általában a mező melletti erdőben kerestek zsákmányt, ahol a fák lombjain nem tud könnyen áttörni a vakító égitest sugarai, ráadásul a fű sem olyan magas. Ezen a területen pihent meg egy farkas falka, aminek neve Overlord volt. A csapat közelében, egy barlangban pihent jó pár kölyök, láthatóan kimerült voltak ami érthető: napokon át folyamatosan csak vándoroltak, ezalkalommal is csak pár napra álltak meg pihenni. A kicsik nagyrésze még csak 2-3 hónapos lehetett, ők boldogan szuszogtak egy idősebb társuk felett, aki ekkor volt fél éves. Egy korához képest erős testfelépítésű, de ugyanakkor csinos szukának tűnt. Bundájában világosbarna szín dominált, egy kis halványszürkével tarkítva. Hegyes fülei az ég felé meredtek, farkával körbeölelte a hozzá bújókat. Ez a nyugalom azonban nem tartott túl sokáig, hamar megszakította egy sötétbarna bundájú, izmos kan, kinek a nyakától kezdve a hasáig húzódott egy fehér csík, illetve bal hátsó lábán volt látható egy fehér zokni. Nem nézte jó szemmel, hogy a falka következő generációja jókedvűen alszik, de lehet, hogy ellenszenve csak irigységéből származott.
- Keljetek már fel, ti vakarcsok! Hamarosan indultok edzeni! - vicsorított rájuk ellentmondást nem tűrő hangon, félelmetes arckifejezéssel, amiről le lehetett olvasni, hogy nem egy kölyökbarát hím. A felszólítottak rögtön rémülten kapták fel fejüket, majd gyors tempóban felálltak és kirohantak a barlangból, mivel a kan fenyegetve csattogtatta feléjük állkapcsát. A fél éves szuka nem ijedt meg túlzottan, már hozzászokott ehhez a bánásmódhoz. Míg a kisebbek farkukat behúzva, füleiket lelapítva siettek az edzőjükhöz, ő két legjobb barátját kereste tekintetével, akiket hamar meg is látott, és vígan odaugrált hozzájuk.
- Sziasztook! - csóválta meg lelkesen farkát, miközben csillogó szemekkel tekintett a két kanra.
- Szia, Amy! - mosolyodott el egyikőjük, aki csak egy hónappal volt idősebb nála. Fekete szemeivel barátságosan tekintett a megszólítottra. Fehér bundával rendelkezett, kevés szürke szőrszállal, kifejezetten határozott megjelenéssel. A mellette levő fekete kölyök nem vitte túlzásba a köszönést, csak biccentett barátai felé.
- Szerintetek ma mit fogunk csinálni? - mosolygott Amy, hamar választ is kapott, a falka egyik vadászától.
- Nem értek rá fecsegni! Természetesen mindhárman ellenőrzitek a területet, és elmentek vadászni a többi veletek egyidőssel együtt! - jelentette ki - Aki nem képes jó eredménnyel előállni, ne higgye, hogy mindenképp ragaszkodni fogunk hozzá, közénk csak azok tartozhatnak, akik tesznek is valamit a tagok érdekéért - tette hozzá, majd halkan mormogott valamit magának, és otthagyta a tanoncokat.
- Ezek a felnőttek mindent olyan komolyan vesznek... - sóhajtott fel Amy, majd meglátta, hogy a tőle balra álló személy rögtön elindul egy irányba, közben a levegőbe szimatolva
- És Ray is... hé Spencer, szerintem mi is menjünk vele - mondta a szuka, mire társa bólintott, így együtt indultak el a mély, sötét erdőben.

( 41 megtekintés )

Szólj hozzá:

Aurora kutya kennel 2020. 10. 13. 9:39  
Nagyon jó, folytasd!

Swedy 2020. 10. 13. 7:46  
Folytasd!


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat