Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Stormy)

Picur mindörökké
Megosztás: f

Picur mindörökké

Eltelt már jó pár év és Blackyvel még mindig nem álltam szóba. A gazdánk aki eddig nevelt minket még mindig megtartott. Eddig minden életemben eladtak engem. Vajon most van valami feladatom? Megint kék ruhás helyre kerülök? Ha jobban belegondolok... nem is akarok én oda visszamenni. Így kicsit unalmasnak éreztem az életem hogy nem álltam szóba Blackyvel. Hiszen ő a testvérem!!! Anyát is megtartotta a gazdánk. Anya felém nézett és láttam hogy valami baja van úgyhogy oda siettem hozzá.
-Valami baj van, anyu?
- Igen Rocky. Az a bajom hogy már évek óta nem szólsz Blackyhez.
- De majdnem megölt!!!
- De megkapta a magáét az anyukájától.
- Hogy...mi...? Neki más az anyukája?
- Igen kicsim. Titeket tenyésztésre tartottak meg.
- Az nem lehet!!! Én utálom őt!!!
- Szívem, ez a sorsod. Nem tehetsz mást. Most menj, és beszélj Blackyvel!
Dühösen elmentem megkeresni Blackyt és bocsánatot kérni tőle. Blacky az anyukájával beszélt a hátsó ajtónál. Én még sohasem jártam ott. Biztos ezért nem tudtam hogy Blacky nem a tesóm. Biztos nem az a célom hogy minél több kölyköm legyen! Kutya kínzás!!! Hirtelen megpillantottam Blackyt amint közeledik felém. Megijedtem ezért elfordultam és gyors léptekkel siettem az etető tányérom felé.
- Várj Rocky! Beszélni szeretnék veled! - kiáltotta utánam Blacky
Megálltam és megfordultam. Nem szólaltam meg. Nem szólok többé hozzá.
- Rocky te is hallottad a hírt hogy minket tenyésztésre tartanak? - kérdezte Blacky.
- Igen. - mondtam halkan és elfordítottam a fejemet.
- Minél előbb túl esünk rajta annál jobb... - mondta Blacky remegő hangon
- NEM NEM ÉS NEM!!! - kiáltottam rá mérgesen és gyors léptekkel elmentem az etető tálamhoz.
Végre megebédeltem és elégedetten kimentem a kertbe napozni. Hanyatt feküdtem és a nap kellemesen melegítette a hasamat. Lehunytam a szemem és elaludtam. Egy hangos reccsenésre ébredtem. Blacky volt az. Rá lépett egy vékony és száraz faágra. Tudtam hogy mire készült volna mivel hátulról közelített meg. Én buta! Ha nem lépett volna rá a faágra akkor fél év múlva itt sikítoznának körülöttem a kölykeim!!!
- Blacky!!! Te mire készültél??? - Kérdeztem hátha nem volt igazam. Blacky letett egy
labdát.
- Bocsánat amit kiskorunkban tettem veled. Remélem ez kiengesztel téged. - Mondta Blacky és hátra fordult. Lassan elballagott és nem láttam mást csak a labdát meg Blackyt amint szomorú léptekkel elmegy innét. Vártam pár órát míg Blacky el nem alszik. Mikor elaludt én oda lopóztam hozzá és letettem neki egy mókus tetemet. Tudtam mennyire szereti. Vissza mentem a helyemre és elaludtam. Arra ébredtem hogy Blackyt beteszik egy guruló dobozba.  Vajon hova viszik? Ugye nem bántják??? Megkérdezem anyutól!
- Anyu! Hová viszik Blackyt?
- Állatorvoshoz. Vért vesznek tőle mert állítólag rákos.
- Úr isten!!! Ne!!! - Mondtam riadtan és nagyon nagyon nagyon gyors léptekkel kiszaladtam a kertbe. Leültem a kapuhoz és türelmetlenül vártam a guruló dobozt. Pár óra múlva megjelent a guruló doboz. Mindenki kiszállt belőle, Blackyt kivéve. Blacky szagát már nagyon távolról éreztem. Sejtettem mi lett vele. El telt pár nap és a guruló doboz megint elment de most szerencsére csak a gazdánk ült benne. Mikor visszajött akkor éreztem Blacky szagát. Még is él!!! Kirohantam a kapuhoz és vártam hogy kiszálljon Blacky. A gazdánk sírva szállt ki a guruló dobozból és egy piros lepedőbe csavart dologra hullatta a könnyeit. Az a dolog Blacky volt. Éreztem rajta hogy hamarosan kimúlik belőle az élet. A gazdánk letette a félholt Blackyt a fűbe és bement a házba.
- Blacy! Jól vagy?! - kérdeztem tőle iedten
- Igen. Meg fogok gyógyulni csak ezt egyenlőre a gazdánk még nem tudja, mert egy ember. -válaszolta Blacky. Igen, a gazdánk egy ember de sok dolgot tudnak. Blacky szavaira megnyugodtam de még is bennem volt a félelem hogyha mi lesz ha Blacky még is itt hagy engem. már feloldódott bennem az utálat. Már vártam hogy fölépüljön Blacky és készen álltam arra is hogy kölykeink is legyenek. El telt már pár év és Blacky már meggyógyult. Kölykeink is voltak. 19 egészséges és szép kölyök. El telt pár év és a kölykökből megint csak kettőt tartott meg a gazdánk. A mi anyukánk már nem volt köztünk. Ő már eltávozott innen. Ez a 19 kölyök elég volt számomra így már csak a szökést terveztem. Blackyvel együtt.


Remélem tetszett ez a rész is. Mindenféle kritikát elfogadok csak egy a kérésem: ne legyen benne káromkodás vagy sértés. A következő rész hamarosan jön!

( 16 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat