Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: A Doktor)

Szent Johanna gimi- folytatás
Megosztás: f

Szent Johanna gimi- folytatás

Szeptember 1., hétfő
  Amikor anyut a kamaszkoráról faggattam, mindig a Szent Johanna gimnáziumról zengett ódákat nekem. Ki gondolta volna, hogy egyszer énmagam is oda fogok járni. Az első napon vegyes érzelmekkel ébredtem, mert tényleg hallottam már hideget- meleget a Szent Johannáról. Fekete farmert és világoskék inget vettem, gondoltam tökéletes az első napra: laza, de kicsit ünnepélyes.
  Az osztálytársaim nagy részét ismerem a gólyatáborból. Anyu kötelezett, hogy elmenjek, azt mondta, hogy ha kihagyom akkor mndenről lemaradok. Gondolom tapasztalatból beszélt. Úgyhogy elmentem. Az osztályom tök rendes: vannak nagyon jó fej osztálytársaim! A legjobban egy Regina nevű lánnyal ismerkedtem meg, így már vártam, hogy újra találkozzunk.
  - Szeretnéd, hogy elvigyelek az első napodon? - kérdezte apu. Ja, igen. Apuról még nem meséltem: annak idején ő is a Szent Johannába járt- mitöbb, anyu osztálytársa volt! Kilencedik óta ismerik egymást! Nem semmi! Mondjuk, én semmiképpen sem kilencedikben szeretném megismerni a nagy Őt, mert mire házasságra kerülne sor, már teljesen elavult lenne a kapcsolatunk. Ez a különleges anyuban és apuban. Köztük még mindig megvan az a bizsergés, ami egy jó kapcsolat alapja.
  - Hát, ha nem nagy teher neked - vontam vállat, miközben a reggeli mézes pirítósomat ettem.
  - Dehogy teher! Szívesen fuvarozom a lányom! - mondta. Ezen elmosolyodtam.
  - Izgulok - közöltem.
  - Azt mondtad, hogy rendesek az osztálytársaid - mondta anyu, aki uzsonnát csomagolt. - Ketchup vagy majonéz?
  - Ketchup - feleltem. Azok is. De mégis... na mindegy. Indulhatunk, apu?
Elköszöntünk anyutól és beugrottunk apu kocsijába. Ideges voltam, de nem egészen tudtam megmondani, hogy miért. Hiszen szeretnek az osztálytársaim! A gólyatáborban mindenkivel váltottam már ár szót.
  Amíg ezen agyaltam, meg is érkeztünk. Felbukkant előttem a Szent Johanna épülete: nem túl nagy, de nem is vártam el többet egy magánsulitól. Elbúcsúztam aputól és mondtam, hogy tanítás után gyalog hazamegyek. A suli előtt találkoztam Barbival. Barbit a gólyatáborból ismerem, ő is egy osztálytársam: magas, sötétbarna vasalt haja van és amúgy aranyos lány.
  - Helló - köszöntöttem. Barbi nem igazán csípte ki magát: feszülős farmer és sárga póló volt az öltözéke. Megértem. A Szent Johannában - a hallottak alapján - nem gazán van évnyitó ünnepség, annyiból áll a nagy évnyitás, hogy az igazgató és helyettese az osztálytermekben lévő tévéken(!!!) keresztül üdvözölnek.
  - Szia, Timi! Jó az inged - mosolygott Barbi.
  - Köszi - mosolyogtam vissza én is. Úgy tűnik, a mosolygás ragadós.
  - Kit vársz? - kérdeztem pár másodperc csend után.
  - A barátomat. Végzős - közölte.
Próbáltam takarni a meglepődöttségemet. Nekem eddig sosem volt barátom, erre a velem egyidős (három hónappal fiatalabb!!) osztálytársam már végzősökkel kavar.
  - Oké. Akkor nem is zavarok!
Elindultam az épület felé, ahol elvettem a kártyám és elindultam az egyik földszinti folyosón. A legelső osztály volt a miénk. Az aulán végighaladva a rettegett igazgatóhelyettest kerestem a tekintetemmel - valami Máday - ,de nem találatm sehol, így nyugodtan mentem tovább.
  Az osztályban, ami ijesztően tiszta volt, vakítóan fehér falakkal, hárman voltak: Regina, aki megörült érkezésemnek, Laci, egy elég visszahúzódó fiú, vagy két szót váltottunk a táborban, ami körülbelül ennyi volt:
  - Szép napos idő van!
  - Igen, tényleg!
Ott volt még Andi is, akivel szintén nem beszélgettem sokat, igazából messzire elkerült, amit nem találtam túl kedvesnek, de elég cicababának tűnik, szóval igazából mindegy. Meglepett, hogy a teremben egyes padok voltak. Az ablak mellé ültem, Regi mögé. Csengetésig beszélgettünk, közben beszállingózott mindenki és jött az ofőnk. Vladár Ervin. Jaj, róla sokat hallottam anyutól, és nem kifejezetten jó dolgokat! Gondoltam, azért kap tőlem egy esélyt. Ma csak ofőórák voltak: lediktálta az órarendet, megnéztük az igazgató és igazgatóhelyettes beszédét, meg ilyenek. Örömmel nyugtáztam, hogy az igazgatóhelyetess nem lehet Máday, ugyanis egy férfi. Nyugalmam azonban csak addig tartott, amíg az igazgatónő be nem mutatkozott:
  - Máday Emília vagyok, a Szent Johanna gimnázium igazgatónője!
Ezen meglepődtem. Tanítás végén megegyeztünk, hogy elmegyünk a Mekibe. Nagyon jól éreztem magam. Hoztam haza anyunak és apunak almás táskát, és amíg azt ették elmeséltem nekik a napom.
  - Jól megváltozott minden - mondták mindketten. Biztosan.

|Regina és Barbi: 5/5- mindketten nagyon rendesek.
|Igazgatónő: 5/2- naaaa.
|Suli: 5/4- kicsi, de szép.
|Vladár: 5/5- egyáltalán nem olyan, ahogy anyutól megismertem.
|Uzsonna: 5/1- valahogy kilapult a táskámban.
|Meki: 5/5*- remekül éreztem magam, sokat röhögtünk.
|Almás táska: 5/2- én nem szeretem, de anyuék örültek neki.
|Első nap: 5/5*- szupeeeeeeeeer!

( 78 megtekintés )

Szólj hozzá:

.esztiíy.
 
 
2019. 05. 12. 23:14  
Na, egy újabb klisé, méghozzá koppintva:”D fogtad, s megpróbàltad összemosni Renit-és Cortezt egy emberbe, mondván, hogy mind a kettőre hasonlít valamilyen szinten, de arra már nem vetted a fáradságot, hogy mélyebben belemenj, így egy teljesen személytelen karaktert alkottàl. Ezenkívül mindent a múltra alapoztál, a jelennel szinte alig foglálkoztál, mindent a könyvekre építettel, semmi újat nem tettél bele, még egy kis vérfrissítést sem. A megemlítettfelsorolt néhány karakterben is felfedezhető egy-egy eredeti szereplő személyisége.
Szóvalásztékod elég gyenge, de ha több könyvet is elolvasol az SzJG-n kívül, akkor bővülhet és fejlődhet. Túl sok a tőmondat, semmi nincs kifejtve, ragozva, csak leírod és pont, pedig a következő mondatodban ugyanarról írsz! Ekkor ajánlatos a vessző és kötőszavak használata.; )
És mikor megláttam a “Meki” szót, így fonetikusan leírva, ott fogtam padlót: D ha már egy “regénnyel” próbálkozol, ne ragadj meg szerintem ilyeneknél, a fiatalság tényleg így használja a Mc’Donalds üzletek említését, de leírni szerintem így kéne, ahogy az van.

Mindent összevéve, ne folytasd, olvass el pár könyvet, ha akarod szívesen ajánlok értelmesebb olvasmányokat, aztán valami eredetibbel próbálkozz meg, mert ez így szerintem nagyon gyenge.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat