Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Sheira)

Menekülés egy új élet felé
Megosztás: f

Menekülés egy új élet felé

 Telt - múlt az idő.
Josephina immáron két éves lett édesanyja legnagyobb örömére. A kislány vidámságot és boldogságot hozott a házaspár életébe, de a kettejük között kialakult feszültséget semmi és senki sem tudta feloldani. Henrik továbbra is távolságtartóan és kimérten viselkedett a gyermekkel szemben, hiába mondták neki az ismerősök és a barátok, hogy a sors milyen nagyszerű ajándékot adott nekik. Konga a bernáthegyi kutyus vigyázta a kicsi minden lépését, hiszen még a kutya is megérezte a felnőttek közötti kialakult légkört. Ezen a házasságon talán csak egy saját gyermek segített volna, akinek érkezését már nagyon várták, de ő még nem érkezett meg a családjukba. Leontina gyakran eltöprengett vajon milyen lett volna az élete, ha Franciscóval együtt maradhattak volna. Biztosan boldog jött rá a felelet mindig, ha gondolatban megkérdezte önmagától és a gyermeke is sokkal kiegyensúlyozottabb életet élhetett volna. Nem múlt el nap anélkül, hogy ne jutott volna eszébe kedvese, akitől olyan kegyetlenül elszakították. Szívében a keserűség és a fájdalom vert különös hajlékot, melyet csak gyermekének jelenléte enyhíthetett. Josephina bár nagyon hasonlított apjára, de neki Henrik volt az apja legalábbis így kellett hinnie. A szüleit egyáltalán nem érdekelte unokájuk és csak ritkán jelentek meg náluk vendégségbe. Ez még nagyobb szomorúsággal töltötte el, hiszen kislánya nem tehetett semmiről sem, hogy így bánjanak vele. Ez az egész az ő hibája, ha egyáltalán valakinek a hibájáról kellene beszélni. Vajon valóban bűn volt szeretni a másikat s mindenről megfeledkezni csak e szerelemnek élni?! Ő egyáltalán nem így gondolta ezt az egészet, hiszen nagyon szerette Franciscót mindennél jobban. A férfi is hasonló érzéseket táplált irányába, hiszen szinte minden szabad percüket együtt tölthették, szülei tudta nélkül. Henry azonban teljesen más jellemmel rendelkezett és a szíve hidegséggel volt tele. Gondolatai ekörül kalandoztak, miközben észre sem vette, hogy gyermeke milyen jól elvan Kongával a a kutyussal. Töprengéséből férje szakította ki, aki így szólt:
- Gyere, Leontina van egy kis megbeszélnivalónk - kezdte.
- Egy perc csak a kislányomat figyeltem, olyan aranyosak együtt, a kutyával - válaszolta.
- Bár a születendő gyermekünk lenne ilyen aranyos - mormogta.
- Csak egy kis türelemre lenne szükségünk kedvesem, és nemsokára itt lenne velünk ő is - felelte.
- Josephina pedig nagyon gyorsan megszületett, igazi szerelemgyerek nem így van? - kiáltotta.
- Megijeszted őket - figyelmeztette.
- Cseppet sem tud érdekelni. A te lányod a te felelősséged - vetette oda neki.
- Most még kicsi a gyermekem, de később tudni fogja, hogy egyáltalán nem kedveled őt. Bár a te nevedet viseli nem sok szeretetet kapott tőled az elmúlt két évben. Egyrészről megértem,
mert tudom jól az álláspontodat, de később Josephina meg fogja tőled kérdezni, miért nem szereted őt? - magyarázta.
- Látom veled nem lehet beszélni, úgyhogy inkább halasszuk más időpontba ezt, amit akartam volna mondani - szólt, majd otthagyta az anyát gyermekével.
Ebben a percben azonban egy nagy csobbanást hallottak, majd rögtön utána Konga ugrott a vízbe.
Vajon mi történhetett?
Nemsokára kiderül!

( 27 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat