Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Sheira)

Menekülés egy új élet felé
Megosztás: f

Menekülés egy új élet felé

 Hónapokkal később.
Leontina életet adott gyermekének, egy gyönyörű kislánynak, aki a Josephina Genovéva nevet kapta szüleitől. Sőt ha pontosítani akarjuk akkor, Henry választotta a gyermek keresztneveit. A fiatal édesanya megpróbálta elfogadni a megváltoztathatatlant, de sajnos nem mindig nem sikerült. Valahányszor a kicsi arcára nézett, mindig Franciscót látta, amint rá mosolyog, vagy éppen szemrehányó tekintettel méri végig. Úgy érezte összeesik a bűntudat emésztő súlya alatt, de tudta jól ez elől nincs menekvés. Egészen másképp alakulhatott volna az élete, ha nem kellett volna aggódnia azon, hogy szülei minduntalan beleszólnak az életébe. A kislány meglepően vörös hajjal jött a világra, amit egyikük sem értett, hiszen a lány családjában nem volt ilyen hajú senki sem. Remélte, hogy Henrik megszereti a gyermeket bár nem fűzött hozzá túlzott reményt. Tudta jól a férfi minél előbb saját utódot akar lehetőleg egy fiút, aki majd örökébe léphet. Ennek ellenére nem értette miért nem veszi karjába újszülött kislányát, hiszen a külvilág előtt igyekeztek egységes család látszatát kelteni. Ha azonban férje szemszögéből nézi a dolgokat rá kellett jönnie, hogy igaza van.  Ez az ő bosszúja, amiért kénytelen volt ebbe a házasságba beleegyeznie. Sejtette, hogy ezzel a lépéssel fájdalmat okoz feleségének, de már nem számított semmi sem számára. Legalábbis Leontina így gondolta. A szülei kényszerítettek erre a házasságra, nehogy kiderüljön az emberek előtt leányuk bűne. Ők ugyanis bűnnek tartották két fiatal egymásra találását, aminek hamarosan véget is vetettek. Elszakították őt Franciscótól, akit teljes szívével és lelkével szeretett. Ő volt az életében az első férfi, akit szerethetett, de a sors sajnos elszakította tőle. Fogalma sem volt róla, vajon miért kellett ennek a szerelemnek veszteséggel zárulnia, de sejtette, hogy mindez a saját hibájából történik. Egyedül kislánya és Konga a bernáthegyi kutyus jelentett neki vigaszt ebben a helyzetben. Eddig jutott gondolatai sorában, miközben a kisbabát ringatta, és mellettük ott ült a kutyus. Észre sem vette, hogy közben odalépett eléje férje és így szólt:
- Itt az ideje, hogy végre beszéljünk egymással Leontina - kezdte.
- Nem értem miről akarsz velem beszélni, hiszen nekünk eddig sem volt közös témánk és ezután sem lesz - felelte.
- Ez azért nem teljesen így van kedves. Te ugyanis kötelességgel tartozol nekem, hiszen megmentettelek a szégyentől. Ezt soha ne felejtsd el mindig jusson eszedbe a napnak minden szakában. Ezért cserébe elvárhatom tőled, hogy hűséges legyél hozzám és remélem idővel lesz egy kisfiunk is - magyarázta.
- Szóval neked csak ez a lényeg a fiú igaz? Az, hogy én mit érzek vagy nekem mit jelent ez az egész, hogy a feleséged lettem ez téged hidegen hagy. Neked egyedül az számít, hogy legyen örökösöd, aki idővel a helyedre léphet - kiabálta.
- Szerinted mégis mit kéne tennem, ami helyes számodra? Még szép, hogy gondolnom kell a jövőnkre is, ha már te nem teszed. Josephina bár nem az én lány éppen ezért ne is várd el tőlem, hogy úgy tekintsek rá - vetette ellene.
- Igazságtalan vagy és meg sem hallgatod a másikat. Azonban engem már ez nem érdekel. Mostantól csak a lányunk legyen az első számunkra mi pedig majd utána jövünk ebben a sorrendben - mondta, majd választ sem várva elvitte a kicsit magával.
Henrik pedig megsemmisülten nézett távolodó felesége után. Tudta jól ezt a csatát elvesztette párjával szemben, de ezt még önmagának sem szívesen ismerte be.

( 56 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat