Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Stormy)

Menekülés egy új élet felé
Megosztás: f

Menekülés egy új élet felé

- Leontina nagyon csúnyán viselkedtél velünk szemben. A büntetésed azonban most sem marad el. Ezt a hibát helyrehozni már csak úgy tudod, ha hűséges és engedelmes felesége leszel Henriknek - döntötte el a családfő.
- Apám kérem ne tegyen ilyet. Gondoljon a születendő unokájára - tiltakozott.
- Ahogyan te, úgy a gyermeked sem fog többé érdekelni engem. Te a számunkra nem létezel és nem is akarunk ezen a helyzeten változtatni - rendelkezett.
- Férjuram kérem ne legyen ilyen kegyetlen hozzá - szólt közbe az édesanya.
- Csendet! Egyedül a Konga a bernáthegyi kutya fog kísérni téged. Most pedig indulj - adta ki az utasítást.
Leontina pedig fájó szívvel pakolta össze ruháit, majd a kutyával a nyomában még egyszer felnézett a házra, amelyben felnőtt, s egészen mostanáig az otthonát jelentette. Tudta jól, hogy nagy az ő bűne, amiért szerelmes lett egy nála szerényebb sorsú fiatalemberbe, mikor jobbat érdemelhetett. Igen ám, csakhogy a szívnek nem lehetett parancsolni, még akkor sem, mikor jól tudta, hogy hibázott. Szerette Franciscót, bármennyire is tiltották és óvták ettől a kapcsolattól. Egyszerűen nem értett egyet szülei döntésével, mikor tudomást szereztek lányuk kedveséről. Néhány héttel korábban pedig megtudta, hogy hamarosan gyermeke fog születni, de sejtette sokáig nem titkolhatja. Azonban arra nem számított, hogy elküldik maguktól s az otthonából. Egyetlenegy helyre mehetett csupán, ahogyan édesapja is mondta neki. Henriknek bármennyire nem kedvelte és tartózkodott tőle, csak ő menthette meg ettől a helyzettől. Gondolatai merülve egymás mellett sétált kutya és gazdája. Nem sokkal később megpillantották a kertben magányosan ülni a férfit, amint gondolataiba merülve néz maga elé. Szólni akart hozzá, de a férfi így beszélt:
- Már vártalak. Beszéltem Lorenzóval, aki tájékoztatott róla, miért léped át házam küszöbét - kezdte.
- Először is, örülök, hogy látlak. Bár be kell vallanom, cseppet sem gondoltam volna, hogy itt fogok állni ma délután. Ha beszéltél apámmal tudnod kell miért vagyok itt - mondta.
- Mikor annyira szerettem volna, hogy legalább velem tölts egy kis időt, te mindig elküldtél vagy magamra hagytál. Most viszont a segítségemre van szükséged, de én nem felejtek, Leontina - jelentette ki.
- Ezt mégis, hogy érted? - kérdezett vissza.
- Feleségül veszlek, de előtte van néhány feltételem. Az én nevemet fogja viselni a születendő gyermeked, de ennél többre nem vagyok hajlandó. Számomra teljesen érdektelen marad, akárcsak az édesapja. Te viszont házam tiszteletbeli tagja leszel, s remélem az évek során megajándékozol egy kisfiúval is, aki méltó utódom lehet - magyarázta.
- Nem teheted - tiltakozott.
- Nem vagy abban a helyzetben, hogy visszautasítsd az ajánlatomat - vetette ellene.
Fájó szívvel bár, de a lány kénytelen volt elfogadni a cseppet sem kedvező ajánlatot. Tudta jól ez az egyetlen lehetőség, amely által megszabadulhat a bűntudat nyomasztó érzése elől.

( 23 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat