Újság >> Gyerekszáj

(ellenőrizte: Ashley1998)

King of the Savannah
Megosztás: f

King of the Savannah

 - Legyen az, hogy ha az anyukád nyer és Zaidi fenyegetné a rangodat, a trónra lépése előtt megölöd - mondta rövidre fogva a dolgot Edd. Wazimu a "megölöd" szó hallatán összerezzent, gyomra görcsbe rándult. Megölni? Neki esze ágában sincs gyilkosnak lennie, csak király szeretne lenni és legalább annyit érni, mint amennyit Zaidi jelent a falkának. Éppen tiltakozni szertett volna az ajánlat ellen, mikor lépések zajai csapták meg a füleit, valaki a hátuk mögé settenkedett.
- Edd, Vua, ez tán csak nem az egyik örökös? - hallatszott egy nőstény hangja, ekkor a két kölyök vidáman futott oda hozzá. Wazimu óvatosan megfordult, látta, hogy egy óriási, pöttyös gepárdmama magasodik felé. Vékonyka testalkata olyan volt, mintha már hetek óta éhezne, közben egész jó formában volt, sárga szemei kerekdedek voltak, vékony lábai hosszúak.
- Ő itt Wazimu, de nem akar rosszat - nézett fel anyjára Edd magabiztosan. Az anya lágyan, egyben hitetlenkedve felnevetett, majd elkomorodva nézett a riadt oroszlánkölyökre.
- El tudom képzelni - válaszolt a nőstény, majd kissé gonoszan elvigyorodott. - Te szeretnél lenni az ebédünk?
Wazimu ennek hallatán megfordult és sikítozva rohanni kezdett a trónszirt magas sziklái felé, remélte, útközben összetalálkozik apjával, vagy Vorával és féltestvérével. Azonban hiába szedte olyan gyorsan aprócska tappancsait és hiába kapott egy kis előnyt, a gepárdmama még fel sem gyorsult, amikor nyakon csípte a ordítozó kölyköt.
- Mama! Hagyd, ő a barátunk! - kiabálta Edd és Vua egyszerre. Az anyuka mérgesen a földre dobta a tehetetlen kölyköt, majd a farkára lépett, hogy ne tudjon menekülni.
- Tanuljátok meg, hogy senki sem a barátunk! És ne álljatok szóba idegenekkel! - kiabált a nőstény, majd felemelte jobb mancsát, hogy lecsaphasson a szerencsétlen kölyökre, mikor óriási oroszlánüvöltésre figyeltek fel. A nőstény odakapta a tekintetét, legnagyobb meglepetésére nem a király volt az, sem Mto. Ők javában Vorát és Zaidit keresték. Egy barna hím volt az, látszólag jó formában volt, de mégis lerítt róla, hogy nem a WestRivers falka tagja. A nőstény a hím láttán ijedten leszállt a kicsi farkáról, Wazimu azonnal a hím óriási lábaihoz menekült.
- Mi járatban erre fele? Nincs elég élelem EastRiversben? - morgott a nőstény szarkasztikus hanglejtéssel. A barna szőrű oroszlán összeráncolt szemöldökkel mérte végig a gepárdmamát.
- Ha nem lennének kölykeid, megölnélek. Remélem tisztában vagy vele - jelentette ki teljes nyugodtsággal. A foltos nagymacska kicsit hátrált a kölykei felé.
- Ennek a vakarcsnak nem kéne a kölykeimhez jönnie. Bár te mióta foglalkozol az én ügyeimmel? - morgott a nagymacska, Edd és Vua kétségbeesetten bújtak el a magas fű közé.
- Amióta a fajtársamat fenyegeted - adott egyszerű választ a hím, még mindig nyugodtan. - Ha még egyszer meglátlak, miközben egy oroszlánkölyköt készülsz megölni, darabokra szedlek.
A gepárdmama nem szívesen, de megfordult, visszament a fű közé a kölykeihez. Ekkor a hím a kölyök felé fordult.
- Wazimu, légy óvatos! WestRiversnek szüksége van rád. Bár fiatal vagy, de ahhoz elég okos, hogy ne keverd magad bajba, nem úgy, mint Zaidi - mormogta a hím komolyan, Wazimu pedig óvatosan bólintott.
- Te honnan ismersz engem? Ki vagy te? Tényleg EastRiversből jöttél? - nézett nagy szemekkel a kis hím a felnőtt oroszlánra.
- Örökös vagy, az alap, hogy ismerjelek. Egyébként kóbor vagyok, de igen, EastRiversben születtem. Én is örökös voltam, de elrabolt egy vadkutyacsapat, így mivel halottnak hittek, elvesztettem ezen rangomat. Egyébként a nevem Nasty - mesélte el Mooi testvére. Wazimu nem ismerte, de hálás pillantásokat vetett rá és egyben büszke volt arra, hogy egy ilyen kóbor hím is ismeri őt.
- Köszönöm... Nasty - motyogta a kölyök hálásan, majd lassan elkezdett a trónszirt felé sétálni. Nasty még sokáig nézte, ahogyan a kölyök távolodik, annak érdekében, ha netán megtámadná valaki, vagy valami, akkor a segítségére siethessen.

Ujinga lassú léptekkel sétált Kiuhoz. Nem azért, mert a hím hívta, hanem azért, mert bocsánatot szeretett volna kérni tőlük a viselkedéséért. Tudta, hogy Kalit nehezebb lesz meggyőznie, az utóbbi időben nagyon felbátorodott, határozottabb lett. Kiu azonban régi jó barátja, ő biztosan meg fog bocsájtani. Ha meg nem, akkor elviseli, mást úgysem igen tehet. Amikor felért, Kiu, Kali és Mooi érdeklődő szemeivel találta szemben magát. Eleinte csak állt némán, nem is tudott megszólalni sem.
- Szia Ujinga - köszönt végül kedvesen Mooi. A hím zavarodottan rázta meg a fejét és körülnézett, most eszmélt fel arra, hogy a trónszirt tetején van... Ő pedig tériszonyos.
- Mooi... Öm... Sziasztok - motyogta, majd lenézett. Magas volt számára, kicsit meg is szédült, inkább visszanézett rájuk. - Csak... Bocsánatot kérnék...
- Miért? - vágta rá Kali türelmetlenkedve, mintha csak egy villámkérdésként mondta volna, amire azonnal, gondolkozás nélkül kell pontos választ adni.
- Hát... Amiért így viselkedtem veletek... - nyelt egy nagyot a hím, majd újra lenézett. Riadtan emelte vissza rájuk a tekintetét, amikor újra feleszmélt a magasságra.
- Hogyan? - kérdezett vissza Kali, Kiu ekkor meglökte a vállát és összevont szemöldökkel nézett a nőstényre. Feltápászkodott és a hím elé ballagott.
- Nincs baj, végülis cimborák vagyunk - mosolyodott el a hím, mire Ujinga is elvigyorodott.
- Ennek örülök, de ha nem bánjátok, én most lemennék innen, nem bírom a magasságot - motyogta, Kiu erre lassan bólintott. A barna hím azonnal leviharzott a magas trónszirtről, Kiu pedig visszanézett Kalira. A nőstény összeráncolt szemöldökkel figyelte, végül azonban feltápászkodott és bement a barlangba. Kiunak nem volt más választása, Mooira nézett, aki mosolyogva bólintott. Végre egy beleegyező reakció...

Remélem tetszett, várom a visszajelzéseket^^
Borítókép: +

( 253 megtekintés )

Szólj hozzá:

Itsme 2018. 03. 16. 21:00  
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett^^

karácsonyok
 
2018. 03. 15. 9:57  
nagyon jólett<3<3^^


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat