Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Ashley1998)

Rocky naplója 22.
Megosztás: f

Rocky naplója 22.

Éppen este volt, Lola mellett feküdtem és pihentem. Elég fárasztó nap volt számomra a mai, megérdemlem a pihenést. Sokáig fent voltam és figyeltem a többi alvó farkast, majd végül sikerült elaludnom.
Reggel nagy hangzavarra ébredtem, már egy farkas sem volt körülöttem. Felálltam, majd miután kinyújtózkodtam, körülnéztem, hogy most mi van. Megkerültem egy sziklát, néhány fát, mikor megláttam  egy kutyát, aki mellettem szaladt el. Utána néztem és kocogva követtem, azonban utána jött még két farkas. Én is futni kezdtem utánuk. Az egyik farkas utolérte a kutyát és leteperte a földre.
- Na, most megvagy, te betolakodó! - morgott a farkas, mikor leteperte a szukát. A másik büszkén állt mellette és a letepert kutyát bámulta. Egy bokor mögött bújtam meg és onnan figyeltem, hogy most mi fog történni. Nemsokára a falkavezér is megérkezett, majd utána egyre több farkas. Na igen, apám halála óta új vezért választott a falka. Emlékszem, mikor kisebb koromban nem a falkában éltem. Minden este felkeresett engem, nagyon idegesítő volt. Szó szerint utálom az új vezérünket! Én lettem volna az új vezér, de a falkavezérünk ezt azzal próbálta gátolni, hogy én túl fiatal vagyok még ehhez. Na meg rengeteg farkast kért meg, hogy őt válasszák helyettem. Ebbe már belenyugodtam, de még mindig utálom.
- Mit keresel itt? - lépett oda a vezér a kutya mellé. A szuka kutya csak morgott és nem válaszolt neki semmit.
- Ha kérdeztelek, akkor válaszolj! - mordult fel a vezér.
- Nem tartozom magyarázattal! - rázta meg a fejét flegmán a szuka.
- Így állunk? - tett meg körülötte egy kört a vezér. - Így?
- Igen! - nézett újra rá a szuka.
- Hát, akkor jó szórakozást! - nevette el magát.
- Várj, engedjük el! Ha még egyszer visszajön, akkor azt csinálsz vele, amit akarsz! - lépett oda mellém anya.
- Ne szólj bele, ez az én dolgom! - morgott a vezér.
- De.. - anya még egyszer bepróbálkozott nála.
- Nem megmondtam? - ordított idegesen a vezér, majd ellökte anyát.
Kiugrottam a bokor mögül és anyához szaladtam. Megnyaltam a pofáját, majd morogva a vezérre néztem.
- Öljétek meg! - súgta a kan fülébe a vezér, aki a szuka mellett állt. A kan közölte a másik farkassal, hogy mit mondott a vezér. A kan a mancsát a szuka nyakára tette, megpróbálta megfojtani. A szuka nyüszítve próbált kiszabadulni a szorításból, de nem sikerült neki. Megsajnáltam szegény szukát, ezért a kanra ugrottam és letepertem a földre. A szuka eközben köhögve pattant fel a földről. A kannal egy ideig verekedtünk, közben a másik kan próbált végezni a kutyával. A kan ellökött magától, egy fának. Egy kicsit fájt, de felálltam. A kutyát újból leteperték a földre, odamentem és ellöktem tőle a két kant. Mikor a kutya szemébe néztem, rájöttem valamire.
- A..anya? - megdöbbenten bámultam a szukát.
- Rocky! - egy kis mosoly ült meg arcán.  Mozdulatlanul álltam mellette, erre sosem számítottam.

Nos tehát, ugye egy időre befejeztem ezt az egész történetet. Most van nekem a lovas, de mivel nem nagyon olvassátok mostanában ezért eszembe jutott, hogy ezt a régit előkapom. Tudom, hogy nem onnan folytattam, ahol befejeztem... Na de várom az építő jellegű kritikát mindenkitől! 

( 88 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat