Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Ashley1998)

Gato Reina
Megosztás: f

Gato Reina

Szép reggelt, napot, estét, ami épp van, kedves valaki! Én egy szürke macska vagyok, a Nala név viselője, mert hát miért ne nevezzenek el a nagysikerű Oroszlánkirály mese alapján. Az életem nem mondható átlagosnak, mivel néhány kutya örömmel tesz nekem keresztbe, s továbbá kis életemet nehezíti a pótmamám állandó védelmezése. Oké, oké, oltalmazzon, viszont hamarosan betöltöm első életévemet, saját mancsaimra tudok állni. A pótmamám Miri. Fekete, aranyos nőstény, magam sem vagyok benne biztos, de körülbelül négy éves. Az igazi anyukám halála óta ő nevel odaadással és szeretettel. Van egy fia is a mamámnak, Spuri. Közel hároméves, tigriscsíkokkal mintázott cica. Imádom, mindig a húgának tekintett. Velünk él a mamám hasonmása, Csillag, aki szintén nagyon kedves, de mindenkitől fél. Ugyanezt mondhatom el Csillag gyermekéről, Kleóról. A mintázata viszont gyönyörű. Ennyit az én kis családomról. Míg itt írok, megjelent Mangó, a máltai selyemkutya.
- Szia macskakirálynő - nyalta meg a pofámat.
Mangó már csak így hív.
- Szervusz, Mangó - forgattam a szemeimet. - Mi járatban? Nem láttad Kleót? Megint eltűnt.
- Jajj Nala, még mindig nem ismered a társaidat? Milyen oktondi vagy. Kleó is macskából van, csavarog, mint mindig - jegyezte meg enyhe gúnnyal fűszerezve Mangó. - Én Fatih-t keresem, Bella barátját. Vagy mit. Ír farkaskutyának tűnik, nem láttad?
- Kösz a választ - nevettem, s mire Mangó kérdőn rámnézett, folytattam - Azt a kérdést tettem fel az előbb, hogy te láttad e Kleót. Minekután nem válaszoltál, én miért feleljek a te kérdésedre?
A kutya elfeküdt, majd bágyadtan pillantott felém.
- A macskakirálynő és az őrültségei.
Eközben Miri jött, szájában egy jókora csonttal.
- Szia Mangó. Nala - biccentett. - Ezt a csontot...
Még mielőtt befejezhette volna, valamiféle nagy kutya eszeveszett gyorsasággal rohant Miri felé.
- Segítsééég! - sipítozott macskásan, mondjuk úgy, kétségbeesetten nyávogott.
Riadtan mértem fel hány másodperc áll rendelkezésre. Mint a villám, próbáltam kihúzni a mamám, Miri szájából a csontot, de nem engedte. Mangó meg fetrengett a nevetéstől.
- Add oda! - erőszakoskodtam.
- Nem, ezt Mangónak hoztam! - vágta rá Miri.
- Ez kell annak a dögnek, gyerünk!
Késő volt. A nagy kutya ideért, meg akarta kaparintani a csontot, ahogy azt sejtettem. Miri segítségkérően rám pillantott, de tehetetlen voltam. Lefagytam. Ekkor egy szuka hangos ugatása hallatszott.
- Fatih, hagyd Mirit - vigyorgott Bella. Vagy inkább vicsorgott.
Erre a hatalmas kutya elengedte a csontot, s Miri földet ért.
- Nemár Bella. Jól szórakoztunk a cicussal, ugye? - hajtotta le a fejét Mirihez, aki ijedten hátrahőkölt. - Ugye?!
- I..igen - hebegte szegény.
Fatih ilyen. Mindig igazat kell neki adni, mert ha nem, megbánjuk. Én nem félek tőle. Azt hiszem. Ami viszont nagyon nem tetszik, hogy rettegésben tartja a macskákat. Hiába feleselek vissza, kinevet. Elmondása szerint nem bánt, mert kicsi vagyok. Egyszer megmutatom neki, nem sérelmezhet senkit azért, mert macska. Emiatt is hív Mangó macskakirálynőnek.
Bella és Fatih elmentek. Csillag pedig megérkezett. Miután elmeséltük a történteket, bedilizett. Napi rutinomhoz híven egy meleg kabáton szundiztam, amikor halk léptekre lettem figyelmes. Ezt egy ördögi kacaj követte. Kinyitottam a szememet. Két kutya ólálkodott a házunk körül. Házunk alatt kutyaházat kell érteni. Most na, Mangó adta. Kibújtam, s a kutyák nyomába eredtem. Többször láttam őket a környékem, de nem tulajdonítottam nekik nagy jelentőséget. A kutyák - vélhetően vizslák - egy pajtához mentek. Felugrottam a pajta ajtajára, ott egyensúlyozva próbáltam rálátni arra, ami bent folyik. Ketrecek, vinnyogó macskák. S abban a minutumban megláttam Fatih-t. Mindenbizonnyal macskákat rabol, fogva tartja őket. Borzalmas. A bűz elviselhetetlen volt, állatok öklendezését hallottam.
- Te kis szőrcsomó, azonnal edd meg azt az egeret! - ugatott Fatih.
- K...kérlek ne bánts - cincogta egy kisegér.
- Sajnálom - mondta a macska, és az egérkét szájába vette, majd rázni kezdte.
Várjunk... A macska. Kleó! Nem, álmomban sem hinném hogy Fatih csatlósa. Ám ekkor elvesztettem az egyensúlyomat, s bepottyantam Kleó mellé. Istenem most segíts meg! Fatihnak kellett egy kis idő, míg a borsónyi agya rájött, hogy én vagyok.
- Nala?!
Ez a hang Kleótól származott.
- Csalódtam benned - nyögtem ki, felugrottam a pajta ajtajára, majd hazáig rohantam. Fatih-t láttam magam előtt, akkor, amikor meglátott. A nyelve lógott, mozdulni sem tudott a döbbenettől. Otthon Spuri és Csillag nyugtatgatott, kevés sikerrel.
- Ajj, mondd már el, mi volt! - faggatott Spuri.
- Kleó!
- Mi van vele? - kérdezte ijedten Csillag.
- Fatih bandájának a csatlósa...


A képen Kleó. Bocsi a furcsa képért, ablakból fotóztam s nem akartam, hogy az udvar benne legyen, ezért színezgettem. A cím spanyol, magyarul Macskakirálynő.

( 67 megtekintés )

Szólj hozzá:

Hmu 2018. 02. 10. 17:10  
Táblagépen īrtam, nem gondoltam hogy ilyen hosszú :o


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat