Újság >> Gyerekszáj

(ellenőrizte: Juhászkutyi.)

Gilbert, a csiga
Megosztás: f

Gilbert, a csiga

Egyik tavaszi reggelen, a csigák népe reggelizett a nagy fatuskóban. Ez a fatuskó a csigák temploma, ahol mindig esznek. Ez a különös fatuskó úgy keletkezett, hogy egy hatvan éves öreg tölgyfát kivágtak. A tuskó maradt belőle, amiről a kéreg lekopott, de még lakható több évekig. Van rajta egy kis, "ajtó", ami csak egy kivágott rész belőle. A belseje igencsak meleg, tágas, mert az ember egyszer csak kivájta belülről. A csigák legalább tizenöt éve helyezték a tuskó tetejére a keresztet, ami kis fagallyból és csiganyálból. A tuskó belül tiszta csiganyál és csigaház, mert a csigák megőrzik ósdi házukat is. Ebben a templomban van egy nagy asztal, amit reggel, délben és este ülik körül. Alacsony az asztal, mert sok nem érné fel. Emellett az asztal csak egy kis törzskarika. Ez van a tuskó közepén, de az oldalai sem üresek, ott vannak a padok és egypár csigaágy; ami levelekből van összetéve. Világosbarna belül, ami egy illúziót alkot, mely kívülről nem látszik, mert a kéreg a nagy részén rajta van még. A csigák úgy gondolták, hogy ha már megölték a fát, akkor beleköltöznek.
Éppen mikor a szentmise véget ért, az anyukám, Sára megszült. Akkor még csupasz voltam, és irigyeltem is anyukám világosbarna házát. Apukám Sanyi, meg később jött oda hozzám. Én csak kétségbeesetten figyeltem az eseményeket. Sok más csiga is megfigyelt. Több negyven csiga jött hozzám, hogy milyen vagyok. Láttam sok házat, barnát, feketét, fehéret, szürkét és még sorolhatnám. A napok csak teltek az etetéssel és a növéssel. A templomunkban megszenteltek engem, és a hozzám illő csigaházat adták. Én egy eszméletlen új sötét barna házat kaptam. Még kicsike voltam, és nekem nem kellett ilyen nagy. Kaptam egy kicsike fehéret. Mentünk haza, egy gombába, nem messze annyira a templomtól. Lassan, de haza csúsztam. Mikor bementünk egy gomba volt belül. Itt azonban nincs berendezés, csak ennivaló. Ez cak arra kell, hogy ne tapossanak le minket az élőlények. De nekünk a szokásunk az volt, hogy a csigaházunkba legyünk. Sok csiga nesztelen, mert nem szereti a házát, csak a menedékbe költözik. Az idősek meg a templomban élnek. Ezzel az idővel elfogyott a nap és a hold bővült a kék égen. Este már én aludtam, de anyukám még éberen sétált az előszobában. Vajon mit csinál? De az álmosságomat nem tudja megelőzni a kíváncsiság. Arról álmodtam, hogy milyen volna magasan repülni és milyen embernek lenni.

( 60 megtekintés )

Szólj hozzá:

Noszferat 2018. 01. 12. 18:23  
Köszönöm a kritikát! Majd meglátjuk tetszik e a következő rész.

Rocky12 2018. 01. 12. 16:05  
Elég érdekes kis sori! Nekem még nem nyerte el a tetszésemet. Nekem egy kicsit fura, de persze én meg egy Nutelláról írok szóval, nem kötök bele... Egyébként találtam benn elírási hibát, is, de szerintem ha javítasz rajta jobb lesz! Próbálkozz szerintem még egy résszel, és majd meglátjuk. Folytasd szerintem..
*benne


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat