Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Ashley1998)

Fény a sötét ellen
Megosztás: f

Fény a sötét ellen

- Ez a jel - válaszolt Brage, miközben készséggel megkísérelte kiegyenesíteni repülője néhány tollát.
- Mire? - kérdezte Frida, igyekezvén fenntartani a látszatot, hogy semmije sem fáj, mi több, fantasztikus élmény volt halálforgásban lezuhanni egy pegazussal.
- A harcra - válaszolt a törpe helyett Sondre, majd a varázslóra emelte a tekintetét, aki mintha csak megérezte volna ezt, feléjük fordult és közelebb lépett.
Nikolai végignézett a csapatán. Nem éppen ilyen arcokat képzelt el esténként, amikor a legendát hallgatta. Hozzá hasonló bátor férfiakra gondolt, akik valahol messze csoportot alkotva rá várnak. Ennek ellenére harcosa egy nő, kovácsa egy szívből gyűlölt faj képviselője, míg íjásza az ő fajtáját utálja. Ráadásul a legenda soraival ellentétben ők egyáltalán nem kedvesek egymással, nem szeretik egymás társaságát, ahogyan a csapatmunka is messze esik tőlük. Nem olyan sebezhetetlenek, hiszen már szinte mindegyikükkel történt valami rémséges. Ennek ellenére még mindig itt vannak és egymást bámulva várják a következő lépést.
- A legendás csapat meg van hát - jelentette ki, amikor újra végignézett a legkülönbözőbb arcokon. Soha sem gondolta volna, hogy egymást ennyire gyűlölő fajok állnak majd egymás és a fény szolgálatába.
- Bár nem olyan hősies, mint a lapokon - vont vállat Brage, saját maga is belátva, hogy szinte minden elképzelhető dolgot rosszul csináltak eddig. Nem segítettek egymásnak és pusztán csak azért tartották össze a csapatot, hogy eljuthassanak majd Solskinn elé. A legenda sorait csak nagyon nagy vonalakban tartották be, így azon gondolkozott, ha túléli ezt, új legendát ír. Valósághűbbet.
- Sőt… - mosolyodott el Frida. - De legalább meg van. És kész hadba lépni.
Nikolai szája szélét mosolyra húzta, majd megkomolyította arcvonásait és felmutatott egy lapot, melyet eddig feltekercselve őrizgetett.
- Ezt Ronja adta nekem - jegyezte meg. - Benne van a következő úti cél.
Sondre nagyot nyelt, amikor meghallotta kedvese nevét, de nem engedte, hogy érzelmei kiüljenek az arcára. Semleges hangon adta a folytatást.
- A Holtak völgye az. Ott őrzik az Istenek tömlöcének kulcsát.
- Akkor mire várunk még? Térjünk vissza! - lendítette magasba a szekercéjét Brage, bár a gondolatba is beleborzongott, hogy újra a kincset őrzők csúf pofáját bámulja majd. És szagolja őket!
A csapat tagjai lelkesen fordultak a lovak felé, ám Nikolai váratlan kérésére mind újra egy kis kört alakítottak.
- Tudom, hogy nem vagyok olyan, mint a legendában - kezdett bele a magyarázkodásba Nikolai, bár szentül hitte, hogy ez elkerülhető lenne, ha a többiek nem volnának olyan csapatcentrikusak. Eddig úgyis egyedül az ő csőrét bökte, hogy csapattagjai a csapattagjai. - Hogy nem tudok varázsolni és hogy leginkább egy undok kis törpére hasonlítok. De a célom ugyan az, mint a tiétek. Bosszút akarok állni. Revansot venni szeretteim halála miatt. Tudom, hogy ez egyedül nem fog menni, ezért arra kérlek titeket, hogy fogadjatok el vezetőtöknek és kövessetek Vígridbe, a végső ütközetbe. Követtek hát?
A csapat többi tagja csak egyetlen pillantás erejéig habozott. Frida meghatódottan pislogta vissza könnyeit, Brage grimaszolás alá rejtette lelkesedését. Sondre is elismerte, hogy talán félreismerte és beskatulyázta az emberi faj egyedeit, így két másik társával együtt egyszerre kiáltott fel.
- Halálunkig!

Várom a véleményeket!

( 12 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat