Újság >> „Az én kutyám“

(ellenőrizte: Ashley1998)

Brendon titkos naplója
Megosztás: f

Brendon titkos naplója

 Egyre erősebben kezdtem fókuszálni, nyitogattam a szemeimet. Fölöttem Athena magasodott, Duke pedig szakadt a röhögéstől. Nagy nehezen feltápászkodtam és a hasamra feküdtem, rosszallóan néztem bátyámra.
- Ne haragudj - kezdett magyarázkodni még mindig a nevetéstől küszködve a kan. - Csak olyan aranyosan nézel ki abban a fagyi tölcsérben! Mi lesz itt, jelmez bál?
Riadtan ügettem az antik díszítésű faragott, barna fatükörhöz és amint belenéztem, alig láttam magamat. A harapás alatt volt berögzítve a fehér tölcsér, a seb pedig megállás nélkül viszketett, de hiába akartam vakarni, ez megakadályozott. Szerencsétlenül ráztam a fejemet, rugdostam a tárgy külső falát, próbáltam leszedni magamról, egy az hogy őszinte testvérem jóvoltából már azt is tudom, milyen röhejesen nézek ki benne.
- Brendon, ne vedd le, az azért van, hogy ne vakard el a sebedet - szólt rám viszonylag kedvesen, mégis parancsolóan Athena. Magamban a szemeimet fogattam. Nehogy már egy lány mondja meg nekem, hogy mit csináljak!
- Én nem akarom vakarni - mondtam ajkaimat összeszorítva, mert ugyancsak viszketett, nem tudtam megállni, hogy ösztönből ne kapjak oda hátsó bal mancsommal. A szuka azonnal a szájára erőltette az 'ezt pofázom' címszóval büszkélkedő mosolyát, ez mindig is zavart benne. Ekkor eszembe jutott minden, ami történt kint a havon...
- Woran? Hol van Woran? És jól van? - kérdeztem heves zihálásba kezdve. Athena értetlen pofát vágott, úgy nézett rám, mintha azt mondaná, hogy te *** vagy. Fejét oldalra döntötte, érdeklődően pásztázta minden mozzanatomat.
- Ne emlegesd Woran-t. Bella nagyon érzékeny rá - rázta a fejét végül, mintha nem értené, miről beszéltem neki az előbb, pedig az imént említett nézésére visszaemlékezve pontosan tudta, hogy Woran minden bizonnyal önfeláldozó volt és ott volt, amikor Ayo megtámadott.
- Tudtam, hogy meghalt... Az én hibám... - rogytam le a laminált padlóra mélyen lehorgasztva fejemet, legalább így Athena nem látta elkeseredett arcomat. Kis kíváncsiság mégis csak elöntött, így fél szemmel felpillantottam rá, arckifejezése még értetlenebb lett.
- Miért lenne a te hibád? Ott sem voltál, amikor meghalt... - lépett közelebb egy lépéssel és ő is lecsücsült. Viszont akkor Ayo elvonszolt valahova? De akkor megölt volna. Vagy akkor Woran-t vonszolta el? Akkor is megölt volna előtte. Teljes kavalkád keletkezett a fejemben, kis trilliónyi érveléseim mutatkoztak be sorban és sorban.
- De hát Woran mentett meg Ayo-tól! - ráztam meg a fejemet, mintha kiráznám belőle a fejfájdító hipotéziseket. Nagyon összezavarodtam, bár igyekeztem civilizált pofát vágni, ami nem fejezi ki az érzelmeimet, de valahogy Athena meglátta benne, hogy mennyire dühös lettem, hogy nem hisz nekem.
- Duke mentett meg Ayo-tól, sajnálom, hogy kiábrándítalak. Nem mindig az a mese van, hogy jön a szőke herceg fehér lovon és megment a sárkánytól - állt fel végül flegmán, teljesen hülyének nézett, hát még én őt. Láttam, hogy Woran volt, őt is megölte Ayo, ahogyan engem akart. A szuka mérgesen besétált a szobába, ahol Duke volt, abban a percben úgy éreztem, jobb lenne, ha meghaltam volna. Hallottam, hogy elmeséli Duke-nak, mit vallottam, a kan kis idő után kijött hozzám beszélni.
- Brendon, nem emlékszel semmire? - kérdezte barátságosan. Ingattam a fejemet, mint aki nem tud beszélni, bár akkor igazán nem volt hozzá kedvem sem. A sírás mardosta a torkomat, tehetetlennek és kiszolgáltatottnak éreztem magamat. - Én mentettelek meg, öcsi!
- Nem! Woran mentett meg! - erősködtem elvékonyult hangon, ekkor már a könnyeim is patakoztak, követve pofám íves, szabálytalan vonalait. Duke remény hagyottan rázta a fejét, majd sötétbarna szemeit a plafonra meresztette, mintha Istenhez imádkozna és az Égiektől kérne segítséget.
- Nem, Brendon, én voltam. Woran elkapta a nővére betegségét, valami járvány, csakhogy ez már előre haladott volt. A nővére is meghalt, most egy kórházban vizsgálják a testüket. Woran még az azelőtti napon meghalt, mielőtt Ayo megtámadott téged.

Remélem ez a rész is tetszett nektek^^ Holnap nem ígérek részt, mert megyünk kirándulni, össz-visz fél órát tudok majd a neveldén eltölteni, ez idő alatt nem akarok egy lóti-futi részt beküldeni^^

( 43 megtekintés )

Szólj hozzá:

Itsme 2017. 11. 15. 16:04  
Köszi nektek^^ Ma este hétkor esetleg meg tudnám írni, de fáradt leszek, így inkább hanyagolom.

Pawwy 2017. 11. 15. 14:22  
Izgulok, izgulok... jah, nem is magamban beszélek. De, komolyan, annyira izgulok Woran miatt!
Folytiit!^^

nonti 2017. 11. 14. 22:51  
Nagyon jó, izgalmas, folytasd^^Ha holnap nem is, holnap után hozat a részt!

Itsme 2017. 11. 14. 20:30  
Köszi;) Sebaj, ez pszichológiailag természetes, amikor ilyen helyzetekbe hozza az író az olvasót, de nagyon egyszerű elméleten satírozódik Brendon zavartsága is

Rocky12 2017. 11. 14. 20:26  
Én is eléggé összzavarodtam. Nagyon jó lett!

Itsme 2017. 11. 14. 20:17  
Köszi:3 Majd tisztázódik;)
A német juhász tényleg nem gyenge kutya, de azt is nézzük, hogy Woran négy éves volt, Ayo pedig egy. Az életkor is sokat számít, főleg hogy megfigyeléseim alapján a kutyák 90%-a nyolcéves korukig a leg-harcképesebbek.

Sky. 2017. 11. 14. 20:15  
Én is úgy érzek, mint Luli :"D De amúgy IMÁDTAM <3
+ Cica Baba

Cica baba 2017. 11. 14. 20:14  
Én most nem igazán értem mi van, de szerintem Ayo nem is tudta volna megölni Woran- t, a német juhász nem egy gyenge kutya.
Amúgy eddig nem igazán volt időm olvasni a részeket, de nagyon tetszik, imádom! *^*

lulilla009 2017. 11. 14. 20:05  
Öhm... mostmár én is összezavarodtam xD

Nagyon jo rész lett :3


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat