Újság >> „Az én kutyám“

(ellenőrizte: Ashley1998)

Blaze~ 1.rész
Megosztás: f

Blaze~ 1.rész

 Az idegenek nem maradtak sokáig, Apu elzavarta őket. Jól tette, mert meg akartam harapni. Ajj, annyira utálom őket. Ha még egyszer vissza jönnek és megharapom őket.
A nap többi része unalmasan telt, kitereltem a barikat a legelőre és vigyáztam rájuk, még Nagyapa olvasott. Utána hazazavartam a puha állatokat és megettem a tányéromban lévő kutyatápot. Rose kijött a házból egy labdával a kezében.
- Gyere Blaze, játszunk egy kicsit! - vigyorgott, mire felpattantam és utána rohantam. Gazdi eldobta a labdát, mire gyorsan utána rohantam és elkaptam a levegőben. Büszkén csaholva vittem vissza Gazdi elé.
- Szuper vagy Blaze! - simogatta meg nevetve a fejem és leült a fűbe. Lefeküdtem elé és combjára helyeztem buksimat. Rose mosolyogva simogatta a fejem a naplemente. - Tudod Blaze... te vagy az egyetlen barátom - mondta és nyomott egy puszit fejemre. Megcsóváltam farkamat és a földre tepertem döbbent gazdámat, aki elnevette magát és lelökött magáról. Feltápászkodtam a földről és elindultam a kutyaól felé, mivel már esteledett én pedig fáradt voltam. Rose még elmosolyodott és bement a házba. Örültem neki. A mosolyának. Sokat ér az a mosoly. Akkor még nem tudtam mennyit.
Nagyon hamar elaludtam a mai munka miatt. Pár óráig nyugodtan ment minden, békésen aludtam, mikor halk zajt és egy furcsa illat csapta meg az orromat. Felkaptam a fejem és körülnéztem. Egy lény suhant el a ház felé, mire felpattantam és morogva utána siettem. A holdfény tökéletes megvilágította a három idegen arcát. Az istálló felé kaptam a fejem, ahonnan hangos nyihogás és bőgés hallatszott és... és éget. Idegesen az egyik embernek rontottam és elkaptam a nyakát, viszont egy másik a hátamra csapott, a harmadik pedig oldalba rúgott. Feltápászkodtam a földről az istálló felé rohantam, mivel Dark és a tehenek már nagyon hangosan voltak. Átmásztam egy lyukon és a kis lángok közt ugrálva eljutottam Dark elé. A mén nagyon örült nekem, azonnal elmosolyodott. Mellső lábaimat az boksz ajtajának támasztottam, fogaimmal pedig kinyitottam a zárt. A mén kirohant és az istálló ajtajához sietett, hogy legalább egy kis rést ki tudjon törni. Addig próbáltam segíteni a teheneken, az ajtókat kinyitottam és a lyukhoz rohantam. Dark mindig is erős mén volt, sikerült egy viszonylag elég nagy rést kitörnie, szóval megnyugodtam. A baromfik már akcióba léptek, ők kirepültek a ketrecből. De még ott voltak a bárányok! Rohantam ahogy csak tudtam, minden erőmmel. Fogaimmal elkaptam a zárat és addig téptem, még ki nem nyílt, a barik és kecskék pedig kirohantak rajta. Baromira megnyugodtam, mikor minden állatot biztonságba tudtam. Ekkor eszembe jutott Rose. Felnyüszítettem és rohantam az égő ház felé. Átbújtam a kutyaajtón, felrohantam a kissé lángoló lépcsőn és berontottam a szobába. Gazdám békésen aludt, én viszont őrült ként rántottam le róla a takarót és löktem le az ágyról.
- Mi? Blaze, te mit csinálsz? Az éjszaka közepén vagyunk, mit... - kezdte idegesen, utána felpattant a földről, mert észrevette a lángoló istállót és szobát.
- ANYA, APA! - ordította ijedten és átrohant a másik szobába. Másodpercek múlva már mindenki rohant le a lépcsőn velem együtt. De várjunk, hol van Rose? Gazdám még a szobájában volt, éppen Candy- t engedte ki az ablakon. Miután a macska elment, megragadtam a nadrágja szárát és húzni kezdtem. Gazdám azonnal kapcsolt és rohant utánam, le a lépcsőn. Már lent voltam, a konyha felé tartottam, mikor Rose fájdalmas visítása csaptam meg a fülem. Hátrakaptam a fejem és csak síró gazdámat láttam, akinek egy gerenda esett a hátára. Felnyüszítettem és a ruháját kezdtem húzni, hogy megmentsem. De nem tudtam. Rose lassan felemelte kezét és elmosolyodott, én pedig nyüszítve adtam neki egy utolsó pacsit.
- Örökké a barátom leszel.... Blaze - suttogta és meglökte a mellkasomat, hogy menjek. Hátráltam pár lépést és fájdalmasan néztem gazdámra. Hogy tehettem? Miért nem segítettem? Miért... miért hal meg? Nem volt időm tovább gondolkodni, mert körülöttem egyre nagyobb lett a tűz. Elfordultam és kirohantam a házból. A lángok közt cikázva megláttam Anyuékat, akik már egy villogó kocsiban ültek. A kocsi mellett a szomszéd állt, Stan bácsi. Bizonyára meglátta a tüzet és hívta a mentőket. Ahogy meglátott közelebb jött és elkapta a nyakörvem. Közelebb vitt a kocsihoz és megnézte a nyakörvem.
- Blaze... mostantól én fogok rád vigyázni - simogatta meg a fejem. A férfi a kocsi és a ház közt kapkodta a fejét. - Szegény lány... olyan fiatal volt még - suttogta halkan és sarkon fordult. Nem tehettem mást, elindultam utána. Nekem itt már nincs helyem. Nekem mostantól sehol nincs helyem. Még egy utolsó pillantást vetettem az égő házra, utána nyüszítve követtem legújabb gazdámat, akinek legújabb kutyája egy szörnyeteg. Egy korcs. Egy haszontalan senki. Egy kutya, aki hagyta meghalni szeretett gazdáját. Az ő szeretett, folyton mosolygó gazdáját. Aki az utolsó percében is csak egy pacsit kért tőlem. Nem akarta, hogy megmentsem. Ő csak boldognak akart látni. Mert tudta, hogy szeretem és a barátja vagyok. Az egyetlen, igaz barátja.

Hüpp, hüpp. Ennyi volt ez a rész. xD

( 44 megtekintés )

Szólj hozzá:

Rocky12 2017. 11. 15. 18:26  
Jó lett. Folytasd!

Pawwy 2017. 11. 13. 20:18  
Imádtam!*.* Rose-t nagyon sajnálom. Blaze-t is nagyon... de még a szüleit is... mindenkit!
Folytasd! <3

Sky. 2017. 11. 13. 19:20  
❤ ^^ Várom ^^ ❤

Cica baba 2017. 11. 13. 18:55  
Köszike. ^^ A héten remélem lesz időm és hozom az új részt.

Itsme 2017. 11. 13. 17:42  
Szegény Rose :c Pedig szimpi volt... Imádtam, nagyon hamar folytasd^^

Sky. 2017. 11. 13. 17:29  
Nagyon tetszett, szépen fogalmazol ^^ Imádom, tűkön ülve várom a következő részt *.*


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat