Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Stormy)

Dr. Ralf Hírnév és gyilkosság
Megosztás: f

Dr. Ralf Hírnév és gyilkosság

A fejemet a kis asztalomon, azaz dobozomon pihentettem. Meleg van és ezzel keveset mondtam. Dög meleg, fullasztó kánikula és még ragozhatnám. Nyár vége felé járunk, és az idő egy cseppet sem változott. Végül is a meleg levegő felfelé száll, mi meg egy padláson ülünk! Nem csoda, hogy nincsenek megbízóim, bár én ennek csak örülni tudok. Legalább nyugalom van. Egy hónapja fejeztem be a képzést Dundival együtt. Ő most is távol van szolgálatban, akárcsak Közlegény, akinek egy egész éves a képzése. Opál pedig a magazinokat lapozgatja az ablaknál. Nem igazán volt ügyünk, csak egy kisebb sikkasztás és egy bogaras vén macska, kinek állítása szerint ellopták a nyakörvét. Nem kis időbe telt mire rájöttünk, hogy a szövet nyakörvet a gazdája kimosta és felakasztotta száradni, mert váltig állította, hogy az nem az övé.  Végül is nem sokan ismerik ezt az irodát és sokkal jobban bíznak a rendőrségben.
- Ebből elég!- csapta be a magazint Opál- Nem lesznek megbízóink, ha nem kutatunk utánuk! Jöjjön!
- Hova?
- Közlegényért, és közben szétosztjuk ezeket a szórólapokat.
Már egy ideje ezt csináljuk. Nem kell félnünk, hogy az emberek meglátják ezeket a lapokat, hisz macskarovással írtuk. Ők csak krickracnak látják az egészet. Tovább feküdtem nem reagálva semmit az előbbi érvre. Közlegény egy óra múlva végez csak minek álljak kint addig a melegben. A nyugalmam hamarosan véget ért, mer felrángatott a nőszemély és az ablakhoz tuszkolt.
- Megállapodtunk valamiben Ralf- nézett mélyen a szemembe.
Én meg csak nyelni tudtam. Hát igen. Mielőtt megnyitott a Dr. Ralf Magánnyomozó Iroda mindenkinek a beleegyezése szükséges volt. Én csak azért mentem bele, hogy ne vehessem el a többiektől a boldog befejezést. De úgy tűnik, ha ezt meg is akarom tartani, több kell. Nagyot sóhajtottam és átugrottam a padlás előtti vörös juharfára, majd onnan le a kerítésen túli aszfaltra Opál persze szépen lassan áganként létrázott le a szórólapokkal. Semmit sem változott. Hiába volt számára egy megrázkódtató élmény, egy-két hónap múlva ilyen lett, vagyis visszatért eredeti viselkedéséhez.
- Min gondolkodik?
- Csak azon… hogy mit sem változott.
- Még szép hogy nem! Én vagyok Opál Kvarcilla Krizokolla, a héten a katalógus címlapján szerepeltem. Nem vesztek a tekintélyemből, de nyugodjon meg, maga sem változott- paskolta meg a hátam- Na akkor induljunk a park felé.
A park viszonylag közel van hozzánk a lakónegyed végén közvetlenül. Párizs széle fele volt az új otthonunk egy kis nyugodtabb környéken, de a park…na ott aztán van forgalom! Mindenki rohan. Nemcsak emberek, hanem a macskák, kutyák is. A kicsiny rózsákkal teli parkot üzletek ölelik körül, miknek téglával kirakott falai egész újnak mutatnak. Felettük pedig lakások, irodák vannak egy kicsi kis terasszal. Egy-egy ilyen tömb háromemeletes.
- Jó napot! Megállna egy pillanatra? Nem, siet én megértem, de… ó jó napot!- próbálkozott Opál máris.
Nem lepődtem meg, nem ez az első nap, hogy itt állunk. Ugyanaz minden. Ugyanazok az emberek, macskák kiknek bizonyára rendezett életük van. Eleinte azért odajöttek Opáltól kérni egy-két autógrammot, de hozzá szoktak, hogy napi szinten kint áll a fehér macska, ha esik, ha szakad ő szórólapot oszt.
- Ralf te is csinálhatnál valamit!
- Hányszor mondjam el ezt magának, nem megyünk semmire. Nincs szüksége senkinek sem ránk!
- Még mindig magáz igaz? De akkor is, ha fent akarjuk tartani az Irodát ügyfeleket kell szereznünk.
- Honnan? Az égvilágon sehol sem ismernek! A szórólapokat meg nem olvassa senki maximum az éppen unatkozó vén macskák, akik mindenféle ***séget képesek kitalálni, csak hogy szórakozzanak egy kicsit.
- Ott mi történt?
Nagyszerű! Olyan mintha a falnak beszélnék, még mindig nem hallgat meg. Inkább azt a kis ékszer üzletet nézi ahol egy rendőrségi kocsi áll… és a macska rendőrség is ott lapul.
- Nem érdekel.
- De engem igen! Jöjjön!
- Nem.
- Elmegyek akkor és itt hagyom.
- Tényleg megtenné ezt a szívességet nekem?
Elgondolkodott, elindult majd végül mégis megfordult. Már tényleg elkezdtem reménykedni. Kár volt.
- Maga is jöjjön!- és elkezdett húzni abba az irányba.
Nem igaz hogy semmi szégyenérzet nem szorult belé miközben a sajtó minden lépését követi!
- Hagyjon… megyek magamtól is- sóhajtottam- csak visszatért a magázáshoz?
- Ralf ha nálad csak ez használ én nem tudok veled mit kezdeni! Mint egy rossz kölyök ki csak a szidásra hallgat... Ó Dundi Dundi!!- kezdett el kiabálni és rohanni.
Szóval tényleg történt itt valami, ha a vezetőket is kirendelték. A szürke, kövér macska csodálkozva fordult meg. Először meglepődött, hogy itt lát minket, de ezután utánozhatatlan vigyorával odajött hozzánk.
- Opál! Doki! Egy kis romantikus séta a kánikulában?
- Nem!- vágtuk rá egyszerre.
- Jól van na, csak ugratlak. Bár ez a tökéletes harmónia... - vágott gondolkodó arcot
- Felejtsd el- adtuk megint egyszerre a választ.
-  Egyébként mi történt?- kérdezte Opál
- Ó hát riasztottak minket azzal, hogy betörés volt így minket is kirendeltek a vadászokkal együtt. De kiderült, hogy rablásnak híre-hamva sincs, viszont gyilkosság az van!
- Gyilkosság? Bent az üzletben? Talán egy egér feldobta a talpát?- néztem rá teljesen értetlenül.
- Nem ez…- kereste a szavakat- ember gyilkosság. - nyögte ki.
Megdöbbentünk. Furcsa. Rablás ürügyével hívták a Macskarendőrséget és erre kapnak egy emberi gyilkosságot. Mi nem avatkozunk az emberek ügyeibe több okból kifolyólag is. Ezért érthetetlen, hogy bejelentették.
- Ki riasztott titeket?
- Névtelen levél bejelentés volt, de többet nem mondhatok. Talán egy héten belül utána járunk, ha már kihívtak minket, a sajtót bizonyára érdekli az eset, de az emberek biztos hamarabb kiderítik.
- Bámulatos! Itt az esély! Ó, az ott egy újságíró!- rohant el Opál
Bámulatos? Remélem nem készül semmire. Pláne olyasmire, ami megint felrúghatja az életemet.
- Na Doki én megyek. Íííí mekkora tömeg gyűlt ott össze, és az mind újság író? Jobb, ha megyek…
- Várj, az ott nem Opál?
A doboz tetején (az emberektől távol a rózsabokrok körében) egy fehér ékköves nyakláncot viselő macska ült.
Dundival egymásra néztük és odarohantunk. Mikor közelebb értünk jól hallottunk már minden szót:
- Akkor erre szavát adja?
- Igen Opál Kvarcilla Krizokolla nevemre mondom, hogy Dr. Ralf három nap múlva, pontban ilyenkor, itt fogja bejelenteni a gyilkos kilétét!

( 98 megtekintés )

Szólj hozzá:

Helena✨ 2017. 08. 08. 14:04  
A hibáktól eltekintve, egészen jó kis történet. Az eddigieket is olvastam, csak egyikhez se komiztam. Megéri a folytatás. (:
5 pont.

K. Ruby 2 2017. 08. 08. 14:04  
Én sajnos eddig nem olvastam a sorozatot, de ezzel elkezdtem ^^ Folytasd!

Kriza 2017. 08. 08. 12:54  
*A kicsiny rózsákkal teli parkot üzletek ölelték körül, miknek téglával kirakott falai egész újnak mutattak. Felettük pedig lakások, irodák voltak egy kicsi kis terasszal.
Köszönöm. Bár ez előbbit elnéztem.

Niki20005 2017. 08. 08. 12:52  
Nekem személy szerint ez a rész is annyira tetszett, mint az előzők. Remélem minél hamarabb hozod a folytatást.^^
5 pont.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat