Újság >> Történetek / Sorozatok

Az örökös
Megosztás: f

Az örökös

- Dénes kérlek menj el bevásárolni a gyerekekkel. - kiáltotta a ház asszonya.
- Mindent pontosan felírtál a listára Helena? - kérdezte tőle.
- Papa. - kiáltották a gyerekek.
- Jól van megyünk már. - egyezett bele az apuka.
Az idő nyárba borult.
Időközben megszületett a család legkisebb tagja is, egy kisfiú, aki az Áron Ármin nevet kapta szüleitől. A ház úrnőjének egyre kevesebb ideje maradt a gyereknevelés mellett, hogy több időt töltsön el férjével kettesben. Ők azonban nem bánták, mert jól tudták, hogy mennyire fontos egy gyermeknek ebben a korban a szülei szeretete. Azonban már több gyereket nem terveztek, mert ebben a korban és helyzetben arra is gondolniuk kellett, hogyan fogják őket felnevelni. A családapa eközben kézen fogta Benit, míg Gabit a karjába vette, Rachel pedig mellettük sétált. A kocsis időközben befogta a két lovat a hintó elé, s amint beszálltak, már indulhattak is a faluban található kis boltba.
- Apa menjünk gyorsabban. - kérték.
- Mi lenne, ha inkább kicsit megfontolnánk milyen tempóban haladunk tovább. - javasolta.
- De bácsikám kérlek engedd meg, hogy a lovak kicsit gyorsabban vágtassanak. - kérte unokahúga.
- Jól van én nem bánom. György tegyen eleget a kísérüknek. - szólt a kocsishoz, aki kérdő tekintettel figyelte gazdáját, majd bólintott.
Így is tettek. A két éjfekete paripának mintha szárnyai lettek volna, úgy vágtattak tovább. Dénes mikor látta gyerekei elégedett arcát, akkor nyugodott meg. Hamarosan odaértek a bolthoz. Mikor beléptek a kicsiket lenyűgözte a sok látnivaló, édesség és más egyebek. Hozzáláttak, hogy megvegyék mindazt, amit Helena felírt egy listára. Amikor fizettek egy vevő elment mellettük és ezt mondta:
- Szép nagy családja van Toldi úr. - szólt.
- Köszönöm. - felelte.
- Csak azt nem tudom, hogyan fog felnevelni ennyi gyereket. - jegyezte meg egy másik asszony.
- Az egyenlőre hadd legyen az én dolgom. - válaszolta.
- Szegény, ártatlan Róbert gróf! Ha tudná, hogy a gyerekei közönséges helyeken járkálnak, mint ez a bolt azt hiszem nem nyugodna békében. - hallották.
- Meddig kell még ezt hallgatnom hölgyeim?! Miért bántanak engem könyörtelen szavaik, melyek nemcsak engem, hanem a gyerekeket is sértik? Ugyan mit tudnak arról, én hogyan nevelem őket, hiszen senkinek semmi köze hozzá. - kiabálta.
Gabriella az ijedtségtől sírni kezdett. Édesapja megpróbálta megnyugtatni, de egyszerűen képtelen volt tovább tűrni ezt az egész felfordulást, majd így szólt:
- Maguk akik tökéletesnek képzelik el a gróf urat valójában fogalmuk sincs róla milyen jellemmel rendelkezhetett igazán. Mindig csak őt szerették, de a nővérem, aki társa volt jóban - rosszban róla nem beszélnek sohasem. Mintha őt hibáztatnák, holott ezt a házasságot nem ő akarta, hogy így legyen. - kiabálta.
- Uram kérem. - jött oda az üzlet vezető.
- Ne haragudjon a kellemetlenségért. Viszontlátásra! - köszönt el.
Kézen fogta kis családját, majd beszéltek a hintóba és hazavágtattak.

( 92 megtekintés )

Szólj hozzá:

ChristmasDog 2016. 12. 28. 14:34  
Na így már jó volt. Értem én, hogy szerelmesek meg minden, de engem marhára tud idegesíteni ha valakik olyan "édesen" beszélnek egymással. Ez a rész tetszett eddig talán a legjobban. Csak a sok időugrás zavaró egy kicsit nagyon.

Spicc tenyészet
 
2016. 12. 28. 12:22  
Na, ez már jobban tetszett. Látom, mégis olvasod a kommenteket, és megfogadod a tanácsokat. Legyen továbbra is ilyen életszerű ez a történet, és talán a kövi részre 5 pontot adok!
5/4.


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat