Újság >> Történetek / Sorozatok

Tamó Novellái
Megosztás: f

Tamó Novellái

Az életem zűrzavarossá vált, amikor ténylegesen rájöttem, hogy beleszerettem az egyik osztálytársamba. Azóta nincs min gondolkoznom. Csakis ő jár a fejembe. Mostanra, hogy Április közepe van, és hamarosan el fogunk ballagni, tökéletesen elterveztem, hogy bevallom neki az érzéseimet. De nemis akár hogyan.
Június 06. Budapest.
Osztálykiránduláson vagyunk. Ma érkeztünk meg, vonattal. Délután van, és épp a szálloda egyik szobájában vagyunk, hatan, ugyan csak egy három személyes szoba. Persze nem véletlen vagyunk ott. A barátnőm és én nagyon jóban vagyunk az osztályból négy fiúval. Velük vagyunk most épp.
-Noss? Akkor üvegezünk?-Tette fel a kérdést az egyik fiú, aki az egyik legjobb barátom.
-Persze!-Válaszolt a barátnőm. Az előbbi fiú megfogta az ügevét kiitta az utolsó kortyokat a teájából, majd az általunk alkotott kör közepére tette. Én gondosan ügyeltem, hogy azzal a fiúval szembe üljek, akinek be szeretném vallani, hogy szeretem. Egy darabig jétszottunk, majd a barátnőm pörgetett. Az üveg kupakja pontosan felém mutatott. Sehogy sem tudtam kibújni az alól, hogy ne én legyek.
-Na, Felelsz? Vagy mersz?-Kérdezte, de nagyon a felelésre tett ea hangsúlyt. Értettem, hogy mit akar.
-Hát. Felelek.-Modtam, majd a felhúzott térdeimbe temettem a tekintetemet. Az a legjobb fiú barátom jó feltűnően köhintett kettőt. Én ránéztem, mire ő meg elmosolyodott.
~"Úr isten... mi lesz itt?"-Gondoltam magamban. Az arcom egyre vörösebb lett, a tenyerem pedig izzadni kezdett.
-Felelsz?-Mosolygott a barátnőm.-Jó.. Akkor jöjjön a hagyományos kérdés. Ki tetszik neked jelenleg?-Kérdezte. Egy pillanatra megállt bennem az ütő, és elfelejtettem mindent, amit jól elterveztem maghamban, hónapokkal ez előtt.
-H-hát... Ezt most muszáj?-Kérdeztem félénk hangon.
-IGEN!-Mondta hangosan a barátnőm, és a legjobb fiúbarátom egyszerre. Elnevettem magam egy kicsit.
-Jó.-Kezdtem bele, amint nagy levegőt vettem.-Hát... aki tetszik nekem, ő épp itt ül közöttünk. Egy kedves fiú, aki mindig megtud nevettetni, és... Épp velem szemben ül...-Mondtam. Síri csend lett a szobában, ami ettől halk kacajoktól volt tele. Felnéztem a térdeim közül. A fiú, akinek a vallomás szólt, csendesen ült. Nem is számítottam másra.

De sajnos a folytatást nem tudom. Az életem nem tart még ott...
A folytatást el tudom, majd küldeni nektek, ha ténylegesen elmúlt június hatodika.
A leírtak igazak, de nem tudni a folytatást.
Ha gondoljátok, majd leírom hogy mi történt!
A játék megy tovább

( 71 megtekintés )

Szólj hozzá:

csak simán enci
 
 
2013. 04. 14. 21:22  
Nagyon tetszik

Tamó 2013. 04. 14. 18:49  
Karácsony: Sajnos ezt majd csak akkor tudom folytatni, ha ez megtörténik. )
De köszi!^^ 
Addig olvasd a többi egyrészes történetemet, amit majd beküldök! ^^ 

Karácsony 2013. 04. 14. 18:45  
folytasd!

Tamó 2013. 04. 14. 18:43  
Ami azt illeti, én is.. :33
de köszi! ^^ 

Blackyna 2013. 04. 14. 18:42  
Én kíváncsi vagyok :3


 
  KutyaTanya  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat